Avagy hogy került a dohány papírba

A cigaretta a 19. századi polgárosodó, rohanó életmódnak köszönheti létrejöttét. A katonák is azért szokták rá a füstölés eme egyszerűbb fajtájára, mivel nem volt idejük egyszerre pipát meg puskát is tölteni. [Ugye a pipával nem lehet lelőni az ellenséget, cigivel az arcba, meg még menő is (lásd Clint Eastwood).] Volt egy anekdota arról, hogy az 1832-es török-egyiptomi háborúban, az egyik katona eltörte a pipáját, és mily véletlen egybeesés, a lőport pont papírhüvelybe tárolták és BUMM, így lett a cigaretta.

Igazából úgy volt, hogy Amerikában láttak egy repülő csészealjat, amiből kiesett egy henger alakú darab. Majd egy bátor amerikai odament, bevette a szájába, meggyújtotta, elnevezte ciginek, nekiállt a tömeggyártásának, és hihetetlen sikereket ért el vele.

A valóság azonban mindkettőtől távol áll. Az orosz katonák voltak, akik először cigarettáztak a krími háborúban 1855-ben, és az ott harcoló török, francia, olasz katonák terjesztették el a világba.

Ezután mesebeli karriert futott be, egy-kettőre világsiker lett, és 1862-ben Drezdában megnyitotta kapuit az első cigarettagyár. A katonák felszerelésének legalább olyan fontos részévé vált a cigaretta, mint a lőszer, aztán beleolvadt, és elengedhetetlen kelléke lett a férfiasság imázsának. Ennek a hátulütője az lett, hogy a mindig túl korán felnőni vágyó gyerekek majmolni kezdték ezt a szokást, és mint tudjuk akkoriban még nem létezett az elengedhetetlen és utánozhatatlan WHO. Ebben az időben kezdtek a „felvilágosult” nők is dohányozni, ezzel is nyíltan és provokatívan hirdetve az egyenjogúságukat.

A két világháború között a sátán varázspálcájának már megállíthatatlan és visszafordíthatatlan volt a diadalútja. Győzött a gonosz! A szokás szép lassan beépült a mindennapi életbe, megosztva ezzel a társadalmat, elindítva ezzel korunk legnagyobb - soha véget nem érő – háborúját a dohányzók és nem dohányzók között.