A zárjegy nélküli cigaretták rohamos térhódítása
A minap otthon maradtam egy átmulatott éjszaka után. Felkeltem dél körül, gondoltam összedobok magamnak egy jó rántottát hátha helyre rak. Benyomtam a TV-t, hogy valami szóljon, és az M1-en pont a hírek mentek. Lényeg a lényeg volt egy bejátszás, amire felkaptam a fejem. Azt mondja a jól szituált vámos fiatalember, hogy csak idén 14500 kartont foglaltak le, és mi ez ahhoz képest amit be is csempésznek, és el is adnak (ha így is megéri…). Óvatos becslések szerint minden 10. doboz elszívott cigi illegálisan került az országba. Ilyenkor elgondolkodom, hogy ha ennyit be tudnak csempészni, akkor miért azokat büntetik, sanyargatják, lehetetlenítik el, akik a törvényeket betartva próbálják értékesíteni ezt a valóban egészségre káros (ez tény) terméket.
Ha logikusan végig gondoljuk, mert szerintem lehet, akkor a piac, a célcsoport adott és fix (inkább növekvő): Vannak a dohányosok meg – Isten óvjon mindenkit ettől – a leendő dohányosok. Ha a statisztikákat nézzük, akkor világosan látszik, hogy véglegesen a cigizők 2%-a tud leszokni. Mármost a maradék 98% így vagy úgy de beszerzi a számára szükséges nikotint.
Ha törvényileg ellehetetlenítik a legális úton való beszerzését, ugye sok helyen felnyomták az egekbe az árakat, máshol egységes csomagolás bevezetését fontolgatják, vannak akik levetetik a polcokról és eldugják az emberek szeme elől, akkor egyetlen megoldás marad: a csempészáru. Mert negyed annyiba kerül, mert úgy néz ki ahogy megszoktam, és tudom hol vegyem meg, de hát nincs mit tenni, a megszokott áru elérhetetlen. Nem mondom, hogy ne tereljük az emberiséget a leszokás felé, de a mi csillagszemű juhászunk egyenesen a szakadékba küldi a kis nyáját.