Az ember sokszor elgondolkodik, hogy az adott helyen ahol épp van rágyújthat-e - attól függetlenül, hogy tiltva van, vagy sem - merthát ugye van az a fránya lelkiismeret, hogy másokat zavar vele. Vagy például ha valaki tűzet kér, akkor most tüzet adjunk neki, vagy az öngyújtót nyújtsuk oda. A nőknél például ott van még az is, hogy nem sétálhatnak égő cigivel a kezükben, mert illetlen. És még lehetne sorolni a sok íratlan szabályt.

Attól például falra mászom, ha egy kocsmában rágyújtok, és a mellettem ülő elkezd látványosan legyezgetni, mert zavarja a füst. Ne legyezgessen, ha zavarja a füst, üljön be a mekibe teázni. Persze mint minden éremnek, ennek is van egy másik oldala. Múltkor vártam a buszom az egyik ilyen nagyobb elosztó központban, és már eléggé betumultunk a kocsiállásnál, amikor egy jól szituált koxos fiatalember lépett oda a tömegbe és jóízűen rágyújtott. Ő nem is arra a buszra várt, csak mivel az volt közel az ajtóhoz ezért ott gyújtott rá. Gondosan elpöfékelte csutkáig, közben kóstolgatta az embereket, hogy ki fog rászólni, hátha még egy finom kis balhé is becsúszik, de ez a része nem jött össze, ezért elnyomta a kukától fél méterre a csikket, és eloldalgott. Amikor ilyet tapasztalok sajnos meg tudom érteni, hogy rossz a dohányosok megítélése.

Azzal is bajban szoktam lenni, ha valaki tűzet kér tőlem az utcán. Általában úgy döntöm el a dolgot, hogy ha férfi az illető akkor a gyújtót adom neki, ha pedig nőnemű akkor tűzet. Olvastam olyat is valahol, hogy egy tűzről maximum 2 szál cigit lehet meggyújtani, a többi már illetlenség, plusz ha valakit tűzzel kínálsz, nem lehet „vadnyugati cowboy” módjára a szádban égő cigaretta, mert szintén nem illendő. Elképzeltem ezt a szituációt egy nagyobb diszkótékában, ahol egy hölgy a tánctér közepén tüzet kér tőled, nem feltétlenül csak rágyújtási szándékkal – mert bizony ez egy igen jó ismerkedésindító gesztus – és te, aki épp cigizel, vagy elhajítod, vagy kiverekszed magad a tömegből egy hamutálig. Persze mire visszaérsz, már valaki más gyújtotta meg azt a cigit. Nyílván ezek mind csak formaságok, és csak olyan helyen kell megtartani, ahol megkívánja az illem. De egy dologra mindig figyeljünk! Tartsuk tiszteletben a mások füstmentes élethez való jogát, ahol lehet!