John McClane

A méltán óriási sikernek örvendett Die Hard trilógia (én a negyedik részt nem ismerem el) főhőséről van szó, aki alkoholista, láncdohányos, leélt zsaruként mutatkozott be a filmvásznon, és nem mellesleg a zseniális Bruce Willis keltette életre. A legendává vált akcióhős természetesen whiskeyt ivott és emellé piros Marlborot szívott. Az első rész, melyet 1988-ban forgattak, a Nakatomi plázában játszódott, és itt írta be magát a történelembe a szakadt, véres trikó, és a mondat mely a mai napig nem kopott ki a köztudatból: „Jipikájjé Mother****er!”. Ennek az érdekessége, hogy az utolsó (negyedik) részben ezt az egy káromkodást hagyták benn, minden mást az alsókorhatáros elvárásoknak megfelelően alakítottak. Egy akciófilm amiben nincs vér?!! (Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a DVD verzióra már raktak, utólag, digitálisan, pfff.) A második rész szerintem gyengén muzsikált, nem volt túl korszakalkotó. Talán ez is közrejátszott abban, hogy, ami igazán nagyot ütött – legalábbis nekem - az az 1995-ben készített, „Az élet mindig drága” című epizód. Ki ne emlékezne - a számomra top10-es – „Simon mondja” filmtörténeti klasszikus mondatra. A lényeg a lényeg, hogy Bruce Willis, John McClane karakterének megformálásával megteremtette a modernkori borostás, barna füstszűrős cigit szívó macsó alakját, akibe véleményem szerint nem egy nő volt fülig szerelmes akkoriban.